Magyarokról

Mi, magyarok

1. 

Az a szóbeszéd járja Amerikában,, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok.

Isaac Asimov

2.

Magyarok! Tanuljátok meg jobban szeretni a hazát, mint ahogy egymást gyűlölitek!

IV. Károly magyar király

3.

Magyarország az egyetlen ország, amelyik önmagával határos.

Pap Gábor

4.

Ha a közmondás szerint az idő pénz, akkor a magyar csakugyan a legnagylelkűbb nemzet a világon.

Eötvös József

5.

Átöltözni, mindig csak átöltözni!... Hát meddig lehet ezt bírni köpönyeggel, önérzettel?

Dobozi Imre

6.

Valamennyi nép közül, amely szemünk előtt a történelemben elvonult, egy sem volt olyan szerencsétlen, mint a magyar.

Francois Arouet Voltaire

7.

Isten csodája, hogy még áll hazánk.

Petőfi Sándor

8.

Az egész magyar történelem olyan tragikus, hogy azon már csak röhögni lehet.

Harkányi Endre

9.

Nálunk az égbolt a tenger.

Bálint B. András

10.

A Kárpátoktul le az Al-Dunáig

Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!

Szétszórt hajával, véres homlokával

Áll a viharban maga a magyar.

Ha nem születtem volna is magyarnak,

E néphez állanék ezennel én.

Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb

Minden népek közt a föld kerekén.

Petőfi Sándor

11.

Ha e szót hallom, "magyarok",

szűknek érzem német zekémet,

keblemben tenger kavarog,

és mintha trombiták köszöntenének!... -

Elbuksz, de vigaszod lehet,

magyar, a minket ért csúfabb gyalázat.

Heinrich Heine

12.

Magyarország fáradt népe lerogyott a véres rögre!

Harcmezőin tört siralmak dúltan szállnak és hörögve.

És az éj borús neszéből följajong a hír az égre:

láncon fetreng a magyar faj, küzdelmének vége, vége. -

De az éj nehéz ködében hajnali színek szövődnek,

s föltámadnak hőseid is, hősei boldog jövődnek... -

a szegény, halott magyar név új csatán újjászületve,

harsonás jelszóként zendül a viharra nyílt fülekbe!

Henrik Ibsen

13.

Ha a mi fényünk nem lobogna

a véghetetlen éjen át,

azt gondolhatnák fönn az égben,

hogy elenyészett a világ.

Petőfi Sándor

14.

A nagy feladat: egy nemzettel ajándékozni meg az emberiséget.

Széchenyi István

15.

Leborulok a nemzet nagysága előtt!

Kossuth Lajos

16.

Amikor összegyűlnek a világ nagy tudósai, megszólal a korelnök: Uraim, most, hogy magunk közt vagyunk, beszéljünk magyarul.

?

17.

Széchenyi a legnagyobb magyar.

Kossuth Lajos

18.

Engedtessék meg nekem, hogy a magyar nyelv sajnálatos nem tudása ellenére a születésemtől a halálomig szívben és lélekben magyar maradjak.

Liszt Ferenc

19.

A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!

népek fohásza az ősidőkből

20.

Nemzeti fény a cél. Hogy elérd, forrj egybe, magyar nép.

Kölcsey Ferenc

21.

Magyarországon azért ilyen lassú a vasúti közlekedés, mert fenn kell tartanunk a nagy ország látszatát.

Sándor György

22.

A magyarok a fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen... nyilaik ellen aligha lehet védekezni. Természetük dölyfös, lázadozó... Természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre.

Lotharingiai Regino

23.

A magyarok munkát, fáradtságot, égető meleget, fagyot és minden nélkülözést tűrnek. Szabadságot és pompát kedvelők.

Bölcs Leó

24.

A magyarok becsületesek, őszinték, életfenntartásukban okosak. Nem szeretik a sok beszédet.

Mihály szír pátriárka

25.

A magyarok rendkívüli módon szentnek tartják a tüzet, tisztelik a vizet és a levegőt, s a földet dicsőítik; de csupán azt imádják és nevezik istennek, aki a Világmindenséget teremtette (ő a Teremtő).

Theophylactus Simocatta

26.

Nem emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban, mint a magyarok. Ételt és italt a legnagyobb bőséggel adtak.

Ekkehard

27.

Ez az egy királyság többet tett az ottomán ambíciók csökkentésére és az ottomán szerencse megakasztására, mint a többi összes keresztény államok együttvéve.

Robert Johnson

28.

Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra.

Antonio Bonfini

29.

Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője.

II. Pius pápa

30.

A magyarok keresztények, békességes, jóindulatú, jómódú emberek.

Tyrusi Vilmos

31.

A magyarok bátrak, jó kinézetűek és tekintélyesek. Ruházatuk színes selyemszövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont. Fényt kedvelők.

Gardezi

32.

A magyar hölgyek sokkal szebbek, mint az osztrákok, s az összes bécsi szépségek Magyarországról kerültek ki.

Montagu Mária

33.

Büszke vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll fenn.

John Milton

34.

A magyar nacionalizmus nem olyan, mint a többi; más természetű, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön. A magyarok olyanok, mintha földönkívüli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik Nobel-díjakat nyernek, kiváló matematikusok. Szóval, ha igaz a mese - a magyarok az emberiség krémje.

Hans Kuitert

35.

Valamennyi legyőzött nép közül a tehetséges, felsőbbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb sors.

James Louis Garvin

36.

Magyarország ezeréves állam, történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összeforrasztva, és belső vonzóerők által összetartva, amit sem fegyver, sem toll máról holnapra föl nem bonthat.

G. Ferrero

37.

Sírva vigad a magyar.

szólás-mondás

38.

A háború igazi megcsonkítottja Magyarország.

Gabriele D'Annunzio

39.

Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért.

Theodore Roosevelt

40.

Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik.

Otto von Bismarck

41.

Magyarország a hősök nemzete, a hősiesség megtestesítője.

Victor Hugo

42.

A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni.

Saint-René Taillandier

43. 

Magyarország összes népei közül kitűnnek az igazi magyarok: jó alkatú, kemény izomzatú emberek, nemesek, mintegy márványból faragottak, szemeik tüzesek.

Hans Norman Arnesen

44.

A magyar hősiesség a magas erkölcs megnyilatkozása.

Jules Michelet

45.

Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek, bölcsője az alkotmányos szabadságnak és a vallási türelemnek.

G. Herring

46.

A nyugati nemzeteknek hálával kell elismerniük mindazt, amit Magyarország tett a civilizációért; először, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd, midőn tántoríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabadságához.

Eduard Sayous

47.

Magyarország a kereszténység védőbástyája.

Jean Lemaire de Belges

48.

A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben! E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket.

Jules Michelet

49.

A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van.

Charles-Louis de Montesquieu

50.

Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan.

Tamási Áron

51.

A Szent Korona az emberiség egyik legnagyobb szakrális kincse.

Lee doktor

52.

Az önök országában a legszebb: az emberek lelke.

Santosh Sharma

53.

Fáj a földnek és fáj a napnak

s a mindenségnek fáj dalom,

de aki nem volt még magyar,

nem tudja, mi a fájdalom!

Dsida Jenő

54.

Túl kevesen vagyunk mi, magyarok. Nem engedhetjük meg magunknak a műveletlenséget.

Kodály Zoltán

55.

A magyarok nem tudják, micsoda kincs rejtőzik nyelvükben.

Giuseppe Mezzofanti

56.

Megtámadott nemzetiségünk kétségbeejtő féltésében annyira belébújunk magyarságunk földalatti bástyáiba, cifra szűrünket úgy a fejünkre húzzuk, hogy az ember alig látszik ki a magyartól.

Vajda János

57.

Most érzem, hogy sorsom a hazámnak sorsa

mint fához a levél, hulltomig kapcsolva,

mert nem madár vagyok, hanem csak falevél

mely ha fája kidől, sokáig ő sem él.

Babits Mihály

58.

Ilyen viszonyokról, mint a mienk, más népeknek fogalmuk sincsen. Mi örökös harcban állunk létünkért, mi egy kalitkában vagyunk a fenevaddal, mely minden percben el akar nyelni.

Madách Imre

59.

Csak a nyelve nyomattassék el a nemzetnek, odavan annak nemzetisége is; azonnal megszűnik különös nemzet lenni.

Pápay Sámuel

60.

A magyarok neveletlenségére vall, hogy bekéredzkedtek Európába.

Ferenc Ferdinánd

61.

A magyarok egy mongol törzs, mely éket vert az északi és a déli szláv települések közé... A magyarok célja a körülöttük élő szláv népek elnyomása.

Lewis Bernstein-Naimer

62.

Erre a turáni törzsre heves utálattal tekintettem és tekintek.

Harold Nicolson

63.

Az egész Monarchiának kellett megszűnni, hogy hozzáférjenek a dió beléhez: hozzánk.

Móricz Zsigmond

64.

A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.

Albert Camus

65.

Ha az ember magyarnak születik, akkor előbb-utóbb rájön, hogy ezzel feladatot és küldetést is kapott.

Orbán Viktor

66.

Magyar az, aki érdekei ellenére is magyar akar maradni.

Csoóri Sándor

67.

Aki nem becsüli a múltat, nem érdemli a jövőt.

Széchenyi István

68.

Nemzetünknek mindig az volt egyik legnagyobb hibája, hogy vagy nem bízott magában, vagy elbízta magát.

Széchenyi István

69.

Mikor megtudtam, hogy finnugor vagyok, hirtelen nem tudtam, hogy fingjak-e, vagy ugorjak.

Jókai Mór

70.

Mi valójában marslakók vagyunk.

Szilárd Leó

71.

Magyarország már a Védákban is szerepel, úgy említik: az Istenek Földje.

Shankaracharya Sadhvi Hemanand Giri ji

72.

Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet, népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a MAGYAR, bárhol éljen is.

Wass Albert

73.

Magyar az, akinek fáj Trianon.

Patrubány Miklós

74.

Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját.

Apponyi Albert

75.

A legnagyobb csapást a nemzetközi kommunizmusra a magyarok mérték és a berlini falból az első követ a magyar hősiesség ütötte ki.

Helmut Kohl

76.

Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!

Pio atya

77.

"A legnagyobb csapást a nemzetközi kommunizmusra a magyarok mérték és a berlini falból az első követ a magyar hősiesség ütötte ki."  

 



Olvass tovább: https://szekelyfoldszerelmeseiegyeslet.webnode.hu/magyarokrol/rolunk-mondtak/

A legnagyobb csapást a nemzetközi kommunizmusra a magyarok mérték és a berlini falból az első követ a magyar hősiesség ütötte ki."

Olvass tovább: https://szekelyfoldszerelmeseiegyeslet.webnode.hu/news/helmut-kohl-nemet-konzervativ-politikus-kancellar-1982-1998-ig-/
A legnagyobb csapást a nemzetközi kommunizmusra a magyarok mérték és a berlini falból az első követ a magyar hősiesség ütötte ki."

Olvass tovább: https://szekelyfoldszerelmeseiegyeslet.webnode.hu/news/helmut-kohl-nemet-konzervativ-politikus-kancellar-1982-1998-ig-/
A legnagyobb csapást a nemzetközi kommunizmusra a magyarok mérték és a berlini falból az első követ a magyar hősiesség ütötte ki."

Olvass tovább: https://szekelyfoldszerelmeseiegyeslet.webnode.hu/news/helmut-kohl-nemet-konzervativ-politikus-kancellar-1982-1998-ig-/

A néphagyomány tart meg bennünket magyarnak, s a nemzetközi műveltség tesz bennünket európaivá. Ha azonban csak az európaiságra törekszünk, lehetünk nagyműveltségű népek, de, minél hamarabb megszűnünk magyarnak lenni.

Győrffy István

78.

A magyaroknak sok okos grófjuk van, de pont a legbutábbat (Károlyi Mihályt) kellett elnökké választaniuk.

Sigmund Freud

79.

Magyarország a világ legjobban őrzött titka.

David Cornstein

80.

1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt - bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.

John F. Kennedy

81.

Bármerre járok a világban, ordítoznak, üvöltöznek körülöttem, míg a magyarok vigyáznak rám.

Terence Hill

82.

Magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni magatartás!

Márai Sándor

83.

Ha százszor átkozott is az, aki magyar: nem lehetek más, ha egyszer az vagyok!

Wass Albert

84.

Magyarnak lenni jó, magyarnak lenni küldetés. Magyarnak lenni Isten kegyelme.

SzKirián

85.

Sokszor olvastuk ellenséges lapokban, hogy bűnösök, sőt hogy a főbűnösök vagyunk, tehát bünhődnünk kell. De a becsületes föld és a pártatlan ég tudja, hogy nem mi vagyunk a bűnösök. És kétezer évvel ezelőtt is hangzott Jeruzsálem utcáin a dühödt és vérszomjas feszítsd meg. És Ő megfeszítteték.

Budapesti Hírlap 1920. január 17.

86.

 

Márai Sándor

Mennyből az angyal

MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.

Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.

Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett –
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.

És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta –
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.

Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta –
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekesznek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.

És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?

Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
– A költő, a szamár, s a pásztor –
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, –
                            mennyből az angyal

New York, 1956.

 

Sajó Sándor

Magyarnak lenni...

Magyarnak lenni: tudod, mit jelent?
Magasba vágyva, tengni egyre - lent;
Mosolygva, mint a méla őszi táj,
Nem panaszolni senkinek, mi fáj;
Borongni mindig, mint a nagy hegyek,
Mert egyre gyászlik bennünk valami:
Sokszázados bú, melyet nem lehet
Sem eltitkolni, sem bevallani.
Magányban élni, ahol kusza árnyak
Bús tündérekként föl-fölsírdogálnak,
S szálaiból a fájó képzeletnek
Fekete fényű fátylat szövögetnek,

És bút és gyászt és sejtést egybeszőve
Ráterítik a titkos jövendőre...
Rab módra húzni idegen igát,
Álmodva rólad: büszke, messzi cél,
S meg-megpihenve a múlt emlékinél,
Kergetni téged: csalfa délibáb!...
Csalódni mindig, soha célt nem érve,
S ha szívünkben már apadoz a hit:
Rátakargatni sorsunk száz sebére
Önámításunk koldusrongyait...
- Én népem! múltba vagy jövőbe nézz:
Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!...

Magyarnak lenni: tudod, mit jelent?
Küzdelmet, fájót, véges-végtelent.
Születni nagynak, bajban büszke hősnek,
De döntő harcra nem elég erősnek;
Úgy teremtődni erre a világra,
Hogy mindig vessünk, de mindig hiába:
Hogy amikor már érik a vetés,
Akkor zúgjon rá irtó jégverés...
Fölajzott vággyal, szomjan keseregve
A szabadító Mózest várni egyre:
Hogy porrá zúzza azt a szirtfalat,
Mely végzetünknek kövült átkaul,
Ránk néz merően, irgalmatlanul,
S utunkat állja zordan, hallgatag...
Bágyadtan tűrni furcsa végzetünk',
Mely sírni késztő tréfát űz velünk,
S mert sok bajunkat nincs kin megtorolni:
Egymást vádolni, egymást marcangolni!
- Majd, fojtott kedvünk hogyha megdagad,
Szilajnak lenni, mint a bércpatak,
Nagy bánatoknak hangos lagziján
Nagyot rikoltni: Hajrá! húzd, cigány -
Háborgó vérrel kesergőn vigadni,

Hogy minekünk, hajh! nem tud megvirradni,
Hogy annyi szent hév, annyi őserő,
Megsebzett sasként sírva nyögdelő,
Mért nem repülhet fönn a tiszta légben,
Munkás szabadság édes gyönyörében -
Hogy mért teremtett bennünket a végzet
Bús csonkaságnak, fájó töredéknek!...
Tombolva inni hegyeink borát,
Keserveinknek izzó mámorát,
S míg vérünkben a tettvágy tüze nyargal,
Fölbúgni tompa, lázadó haraggal -
S mikor már szívünk majdnem megszakad:
Nagy keservünkben,
Bús szégyenünkben
Falhoz vágni az üres poharat...
- Én népem! múltba vagy jövőbe nézz!...
Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!...

De túl minden bún, minden szenvedésen,
Önérzetünket nem feledve mégsem,
Nagy szívvel, melyben nem apad a hűség,
Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség!
Magyarnak lenni: nagy s szent akarat,
Mely itt reszket a Kárpátok alatt:
Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva:
Viselni sorsunk, ahogy meg van írva;
Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét,
Vérünkbe oltva ősök honszerelmét,
Féltőn borulni minden magyar rögre,
S hozzátapadni örökkön-örökre!...

 

SÍK SÁNDOR

Az andocsi Máriához

(Magyar búcsújárók éneke 1920-ban.)

Koldusboton, törött mankón
Jövünk búcsút járni,
Szűzmáriás magyaroknak
Kopott unokái.
Éjfél van a Duna táján.
Magyaroknak éjszakáján
Nincs más, ki virrasszon.
Baráttalan, testvértelen,
Hozzád ver a veszedelem,
Boldogságos Asszony!

Megcsúfolták, megpöködték,
Ami bennük szép volt,
Kilencfelé hasogatták,
Ami rajtunk ép volt;
Tépett testünk megtapossák,
Ragadozók ragadozzák
Édes-kevesünket,
Koporsónkat faragdálják.
– Eléd sírjuk, magyar árvák,
A mi keserünket.

Idegenek megnevetik
Drága magyar szónkat,
Idegentől kéregetjük
Kenyerünket, sónkat.
Magyar kezek szántogatnak,
Régi rögön új uraknak,
Néped hegye-völgyén.
Más arat, hol mi vetettünk:
Jövevények, szolgák lettünk
Úr-apáink földjén.

Boldogasszony, ezer évig
Édesanyánk voltál,
Eleink, ha hozzád sírtak,
Hozzájuk hajoltál:
Száz ostorral ostorozzon,
Csak ez egyért, Boldogasszony,
A jó Krisztust kérd meg:
Négy-víz-parton, három-hegyen
Mindörökké magyar legyen
A máriás ének.

 

 

 

 

 


© Minden jog fenntartva.